Egyesületi kép

Meggyőződésem, hogy az Isteni Tízparancsolatból legalább a 4. parancsolatot, mely szerint „Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat,” – maradéktalanul megtartottam. Ahogy csak tőlem tellett, a munkavégzés milyensége, minősége, de mennyisége tekintetében is az égi példát követtem. Hajlamos voltam viszont arra, talán még mindig hajlamos vagyok, hogy a hetedik napon, a nyugalom napján is folytassam ezt. A nyugalom, a pihenés pedig fontos feltétele lelki egyensúlyunk és közösségi egységérzésünk kialakulásának. Korunk embere már nem tud jól ünnepelni. Azt a szentséges ünneplést, amiről később Petrás Máriától hallottam és Erdély kis falvaiban meg is tapasztaltam, csak az utóbbi időkben éltem át. Az ünnepre készülődő magyar emberek, családok testi-lelki megtisztulása felkészít az Istennel és a közösség tagjaival való bensőséges együttlétre, és erőt ad a további munkálkodáshoz.

Nem tartom fatalista álláspontnak azt a meggyőződésemet, hogy akiknek az életben találkozniuk, összerendeződniük kell, azok találkoznak is.